2016. február 18., csütörtök

2. Rész

-Nem bántottam még senkit, Anna.-Hangja nyugodt volt, én a falnak dőltem és magam elé bámultam.
-Miért voltál velem olyan ellenséges ma?-Kérdeztem halkan és kissé csalódott voltam mikor nagyot sóhajtott.
-Mert jobb, ha távol maradunk egymástól. Hidd el, nem akarsz megismerni engem.-Állt fel az ágyamról és az ablakomhoz sétált lassan.
-Nem tudhatod, mit akarok.-Sétáltam mellé és én is az ablakon néztem ki, mindig is szerettem este kinézni innen. Gyönyörű a látkép, London kivilágítva olyan szép és ezt az ablakomból láthatom minden este.
-Mennem kell, holnap dolgozom és korán kelek.-Nézett rám, én is felé fordultam.-Akarod, hogy a kanapén aludjak vagy menjek haza?
-Menj haza.-Vágtam rá majd az ágyamba másztam, ő nem akarja, hogy megismerjem. Akkor minek akar maradni?
-Jó éjt, Anna.-Állt meg az ajtóban pár pillanatra a válaszomra várva.
-Jó éjszakát, Harry.-Hunytam le szemeim és az ajtó becsukódott, elég nehezen és forgolódva aludtam el.

* Harry *

-Jó reggelt, Jim.-Köszöntöttem a főnökömet miközben a sport táskámmal a vállamon mentem az öltöző felé.
-Jó reggelt, Harry. Igyekezz mert hamarosan rakomány jön és segítened kell lepakolni az árukat.-Utasított majd az öltözőbe mentem, ahol a haverom Louis éppen kajált. Levettem a pólómat, hogy átvehessem a munkás pólót amin az üzlet logója volt.
-Csá, Haz.-Motyogta teli szájjal, ő már át volt öltözve.
-Helló, Louis.-Néztem rá majd leültem mellé és a hajamba túrtam.
-Kedvesebbnek kéne lenned a vevőkkel, így is olyan kevesen jönnek ide be.-Sóhajtott.
-A főnők mondta ezt?-Háborodtam fel és felvontam szemöldökömet, az a hülye csaj.
-Utalt rá, az egyik vevő elégedetlen volt.
-Hát ezt nem hiszem el.-Motyogtam.

* Anna *


A konyhában pakolásztam mert főztem vacsorát anyának és nekem mire haza ér, nem sokára jön és csináltam egy kis sült krumplit meg rántott húst majonézzel. Mikor kopogást hallottam az ajtó felé siettem és kinyitottam, Harry állt az ajtóban.
-Anya nem soká..
-Hogy merészelted, Anna?-Lökte be az ajtót és becsapta maga után, arca fél centire volt az enyémtől.
-Mégis m-mit?-Dadogtam és a szívem a torkomban dobogott.
-Beköptél engem, hogy bunkó voltam.-Csattant fel és fújtatva túrt a hajába, egy lépést hátra léptem.
-Miről beszélsz?-Vontam fel a szemöldökömet.
-Ne tegyél úgy mint ha nem tudnád.-Nevetett és megdörzsölte az arcát majd az ajtónak dőlt.
-Nem csináltam semmit, nem is jártam a boltban mióta utoljára voltam.-Sétáltam a konyhába, hallottam, hogy jön utánam.
-Ne hazudj, Anna!-Csapott a konyha pultra mire megugrottam.
-Menj el innen!-Kiabáltam rá mire mindketten megfeszültünk, a szemem sarkából láttam anyát a konyha ajtóban állni nagy szemekkel.
-Valami gond van?-Anya halk léptekkel lépett be és a szatyrokat a konyha asztalra tette.
-Igen, a lányod miatt elveszíthetem a munkámat.-Harry csak a szememet nézte amitől libabőrős lettem és a gyomrom görcsbe rándult.
-Anya, nem csináltam semmit.-Hangom elgyengült ahogy anya felvont szemöldökkel nézett rám.
-Anna, kérj bocsánatot bármi is történt.-Motyogta anya miközben kipakolta a szatyrokból a vásárolt dolgokat amiket vett.
-Nem kérek bocsánatot olyanért amit el sem követtem.-Nevettem fel és sokat pislogtam, hogy könnyeim bent tartsam, háttal álltam nekik.

-Voltál ma az álláshirdetésen?-Nézett rám anya miközben ettünk.
-Igen.-Egyszerű válaszom volt és halk.
-És megkapod az állást?-Anya még midig frusztrálóan nézett engem.
-Nem tudom, azt még nem mondták.-Toltam félre a tányért ami még tele volt szinte.-Felmegyek a szobámba.-Álltam fel és kezet mostam a csapnál.
-Alig ettél, Anna.-Sóhajtott anya és aggódóan nézett rám.
-Elment az étvágyam.
Mondtam és távoztam az emeletre és becsaptam a szobám ajtaját, nem hiszem el, hogy Harry olyannal gyanúsít engem amit el sem követtem. Kezd elegem lenni a bunkó stílusából és az egész ellenséges hülye érzéseivel is, talán beszélnem kéne a haverjával. Hátha ő tudna beszélni Harry fejével kicsit, hogy ne legyen velem ennyire elutasító. Komolyan rosszul esik, hogy így viselkedik velem és nem is értem mivel érdemeltem ezt ki, és még anya is inkább mellette van mint a saját lánya mellett. 

***

-Anna, szerintem fel vesznek téged.-Mosolygott a srác aki már itt dolgozik egy ideje, a neve Will.-Sőt, biztosan.
-Miből gondolod?-Mosolyogva pakoltam az italokat a dobozból, próba időn vagyok a sarki bárban aminek lég jó híre van Holmes Chaple-ben.
-Hát, csak te jelentkeztél és el is végzed a munkát.-Mosolygott, ő az asztalokat törölgette, még nem nyitottunk ki.-Ashley biztosan fel vesz téged.
-Remélem is, kell a munka.-Mosolyogtam és eltűrtem a hajamat, az üzlet ahol Harry dolgozik szemben van a bárral.
-Legalább jobban összeismerkedünk.-Mosolygott rám barátságosan, végre lehetne egy barátom.
-Igen, az jó lenne!
Mosolyodtam el és eltűrtem a hajamat a fülem mögé, a nap többi részét beszélgetéssel töltöttük és Ashley behívott az irodájába mikor vége lett a műszaknak.
-Anna, felveszlek téged. Holnap kezdhetsz 8 órában.-Mosolygott rám.
-Köszönöm, Ashley!-Néztem rá hálásan és kezet fogtunk.
-Viszlát, holnap!
Köszöntünk egymásnak majd kimentem a kocsma ajtaján, Will ott állt nem messze majd rám nézett mosolyogva.
-Megyünk haza együtt?-Szólalt meg  Will mosolyogva.
-Miért ne?-Mosolyogtam rá, végig beszéltük a haza utat. Sokt nevetgéltünk egészen addig még meg nem láttam Harry-t a veranda előtti lépcsőn gubbasztani, a telefonját nyomkodta.
-Hát, akkor majd holnap, An!-Mosolygott Will.
-Holnap,Wi!-Mosolyogtam én is, ma találtuk ki ezeket a beceneveket egymásnak, Will elsétált az ellenkezö irányba.
-Micsoda nyál gép.-Mondta Harry egy kis undorral a hangjában.-Ki ez a srác?
-Will, kedves és jó szívű srác, jó barát.-Néztem le Harry-re mert még mindig a lépcsőn ült.-Mit keresel itt?
-Nem szimpi nekem.-Jelentette ki érzelem mentesen.
-Nem érdekel a véleményed, szerintem Will kedves. Tanulhatnál tőle egy-két dolgot.-Mosolyogtam rá, Harry összepréselte ajkait ahogy rám nézett.-Ő nem gyanúsít olyannal amit nem követtem el.
-Oh, jut eszembe tényleg nem te voltál, egy öregasszony panaszkodott rám.-Nevette el magát és úgy tett mintha mi sem történt volna.
-Akkor mondanod kéne valamit, nem?-Vontam fel a szemöldökömet és megálltunk a ház előtt.
-Igazad van, hülyeség az egész barátkozósdi. Mi sosem lennénk jó barátok. Csak ezért vártalak itt, jó éjt, Anna.
Köszörülte meg a torkát és hátat fordítva nekem a saját háza ajtajához sétált és bement, nagyot sóhajtottam és előszedtem a kulcsaim majd a zárba illesztve bementem az ajtón és becsuktam magam után. Anya ma megint sokáig dolgozik így ismét egyedül vagyok, aludnom kéne, hogy holnap kipihent legyek a munkában és jól teljesítsek. 

Halkan dúdoltam a számot ami szólt a hangszórókból, este 6-ra kellett ma jönnöm mert Ashley felvett egy másik lányt is de ő csak délelőtt tud lenni mert iskolába jár délután. Szóval enyém az esti műszak hajnal 2-ig, fárasztó lesz de kibírom valahogyan. Anya nem örült neki, hogy ide vettek fel de mikor elmondtam neki mennyit fizet Ashley anya belement nagy nehezen és elfogadta  tényt, hogy ez a munkahelyem. Will a raktárban van most mert hoztak még italokat és rágcsálni valót, ez az első napom így Ash felkészített pár dologra ami majd ár rám. Befognak találni részeg pasik, verekedésre is számíthatok de Charlie a kidobó ember elég nagy darab így majd ezeket ő fogja intézni, ahhoz képest, hogy rémisztő a kinézete nagyon jó fej. Beszélgettem vele pár mondatot még segített behozni dobozokat. A feleségével nem rég költöztek ide, van egy kis lányuk is aki még csak 2 éves lesz nem sokára. Nem gondoltam olna, hogy ilyen hamar bekövetkezik a dolog, megugrottam mikor poharak törtek és az egyik pasas a falhoz szegezte a másikat a pólójánál fogva. Charlie máris ment intézkedni és mindkettőt kidobta, hogy oda kint intézzék el, én az asztalhoz sétáltam és elkezdtem felszedni az üvegszilánkokat mert a helyemre be állt Izzy a másik pultos lány. A kukába dobtam az üvegdarabokat és letöröltem az asztalt is, visszaakartam menni a pultoz de a lábam a földbe gyökerezett ahogy felismertem a göndör fürtöket, Izzy intett nekem, hogy menjek mert neki dolga van hátul a raktárnál. Erőt vettem magamon és kifújtam a levegőt lassan majd a pult mögé álltam, mikor találkozott a tekintetem Harry zöld szemeivel mindketten meglepődtünk.

* Harry *

Az orromból még folyhatott  vér mert éreztem, letöröltem a pulcsim ujjával majd felnéztem és azt hittem dobok egy hátast. Megszeppentünk mindketten majd megköszörültem a torkomat, Anna végig nézhette az előbb ahogyan szét verek egy csávót. Biztosan nem fogja nekem elhinni már, hogy senkit nem bántottam még. Újra megköszörültem a torkomat és a háta mögött lévő bárszekrényre néztem, végig vittem szemeim az italokon majd választottam és ismét a kék szemű lányra néztem aki engem bámult.
-Mi van?-Forgattam meg szemeimet, ő csak előhúzott egy zsepit a zsebéből és felém nyújtotta, keze kissé remegett.-Kösz.
-Izé, szívesen.-Mondta majd arrébb állt tőlem és kiszolgált egy másik pasit, a pasira néztem és nagyon nem tetszett, hogy Anna fenekét nézte ahogy az alsó polcról kivett egy üveg sört. Állkapcsom megfeszült, An oda adta neki a sört és rá mosolygott halványan majd rám nézett nagyot sóhajtva.
-Kérsz valamit?-Piszkálta a haja végét ami a derekáig ért, az orromhoz fogtam a zsepit amit tőle kaptam, eper illata volt.
-Jeget.-Sóhajtottam és a kukába hajítottam a zsepit, a vérzés már el állt de rohadtul fájt az orrom.
-Hozok hátulról.-Mosolygott rám halványan majd hátra sietett, a kezében egy zacskó jég volt amit óvatosan az orromra tett.
-Francba.-Motyogtam felszisszenve, biztosan azt hitte, hogy fájdalmat okozott nekem mert a jeget elengedte és az ölemben landolt.
-Sajnálom, Harry.-Mondta halkabban és engem nézett, elmosolyodtam és az orromra tettem a zacskót
-Nem fájt, jól esett a hideg.-Néztem a szemébe, olyan gyönyörű szemei vannak.
-Mi történt?-Kérdezte miközben egy kis tálba mogyorót szórt a mellettem ülő hapsinak.
-Semmi közöd hozzá, az én dolgom.-Vágtam rá hangosabban kicsit, megfeszült kissé majd a srácnak adta a tálat aki megköszönte egy kacsintással, Anna arca kipirult a gesztus miatt.
-Oké, ha nem akarod akkor oké, csak még mindig nem mondtad el mi bajod van velem.-Sóhajtott, egy csaj ült fel mellém akit végig mértem. Eléggé kevés ruha volt rajta, rám mosolygott amitől én is mosolyogtam.

* Anna *

Áh, szóval ez a baja, hogy én normálisan öltözködöm és nem rakom ki amim van. Szinte a szemével levetkőztette Harry azt a csajt aki mellé ült, hátra mentem és a pulthoz küldtem Will-t. Nem akarom látni ahogy Harry felszedi azt a csajt, nem tudom miért de féltékenység öntött el engem és nem is értem miért mert még csak barátok sem vagyunk. Inkább egész éjjel dobozokat pakolgatok a raktárban, mi ütött belém? Megugrottam mikor Will a nevemen szólított, hátra fordultam hozzá és rá néztem. Becsukta maga mögött az ajtót majd kissé feszengve de oda lépett hozzám és nagyot nyelt, rám mosolygott mielőtt beszélni kezdett.
-Nos, én arra gondoltam, hogy holnap elmehetnénk valahova ketten.-Vakarta meg a tarkóját és a földet nézte
-Rendben.-Vágtam rá mosolyogva.-Szívesen elmennék veled valahova!
-Szuper, akkor holnap átmegyek érted 1-re!-Mosolygott.-Vagy találkozzunk valahol?
-Jó lesz, ha értem jössz!-Mosolyogtam és leírtam neki a címemet egy cetlire.
-Akkor holnap!-Mosolygott.
-Holnap!-Mosolyogtam rá, most éppen randira hívott engem egy srác. De egyáltalán nem lettem boldogabb, talán, ha Harry... Nem! Ő sosem hívna engem randira, ahhoz a lányhoz képest én egy.. kis lány vagyok, aki vele volt ma. 

/ nos, ez volt a 2. Rész! :) komizzatok, ha tetszett és akartok folytatást! :) /

2016. február 17., szerda

1. Rész

-Elnézést, tudna nekem segíteni?-Böktem meg a magas srácot, háttal állt nekem.
-Nem kötelességem, de mondjad.-Fordult felém, göndör fürtjei egy sapka alá voltak betuszkolva, éppen a dobozokból pakolta fel a friss tejtermékeket a polcra, ő azt hiszem a szomszéd házban lakik, de még sosem beszéltünk.
-De, itt dolgozol...
-Mond, mit akarsz.-Nézett rám a szavamba vágva.
-Mindegy, inkább megkérdezek mást, ha ennyire nehezedre esik velem szóba állni.-Mondtam az orrom alatt és elsétáltam inkább a két sorral odébb lévő sráchoz.-Hello, tudnál nekem segíteni?
-Persze, mond!-Mosolygott rám, a névtábláján Louis állt.
-Az édesanyám laktózérzékeny, és nem találom a laktózmentes termékeket.-Tűrtem a hajamat a fülem mögé.
-Harry tud neked hozni a raktárból, ha a polcon nincsen.-Mondta miközben a hústermékeket pakolta ki.
-Tőle jöttem át ide és nem volt túl kedves velem, szóval örülnék, ha te hoznál nekem.-Mondtam halkabban és sóhajtottam egyet.
-Ne vedd magadra, ő ilyen.-Mosolygott rám majd elsétált a raktárba, én Harry felé néztem aki továbbra is pakolt. Pár perc múlva visszajött Louis és a kosaramba tette a dobozos tejet.-Köszönöm!-Mosolyogtam.
-Szívesen, gyakran jársz le ide?-Mosolygott rám majd a hátam mögé nézett a vállam fölött.
-Igazából anyukám szokott lejönni, csak ő most dolgozik szóval nekem kellett lejönni helyette. Pár utcányira lakom innen.-Néztem magam mögé, a fürtös srác már nem volt ott.
-Oh, értem. Segíthetek még valamiben?-Mosolygott udvariasan.
-Nem, azt hiszem már megleszek. Köszönöm még egyszer!
Mosolyogtam és a kosarat a kassza felé húztam, kipakoltam a szalagra majd mikor felnéztem a szívem nagyot dobbant. Fürtöske állt a kasszánál és nem nézett rám, mi baja van velem? 
-Tudnál adni egy rágót?-Néztem a mellette lévő polcra ahol rágok voltak.
-Elér addig a kezed, nem?-Húzta le az árukat az ellenőrzőn.
-Neked nem az lenne a dolgod, hogy kedves legyél a vevőkkel?-Néztem rá kissé felháborodva.
-Hidd el, még kedves voltam veled.-Mosolygott rám majd folytatta a munkáját.
-Seggfej.-Motyogtam alig hallhatóan majd nyúltam a rágók felé de elkapta a csuklómat, kissé félve néztem rá.
-Vigyázz a szádra.-Mondta élesen majd kissé megszorította a karomat majd elengedte, visszahúztam a kezemet és megdörzsöltem a csuklómat.
-Mennyi?-Kérdeztem halkan , lenyeltem a gombócot ami a torkomban volt, még senki nem viselkedett így velem.
-12$.-Mondta majd bepakolta amiket vettem egy szatyorba, én a pénzt nem a kezébe adtam hanem letettem a pultra. Megfogtam a szatyrot és a kijárat felé mentem mély levegőket véve.
-Viszlát.
Sóhajtottam és egy pillanatra megálltam, nem jött válasz így meglöktem az üveg ajtót és távoztam a kis sarki boltból. 

-Sikerült bevásárolnod, Anna drágám?-Kérdezte anyukám a telefonba.
-Igen, anya. Sikerült, vettem mindent ami a listán volt.-Kapcsolgattam a tévét miközben a fülemhez tartottam a telefont.
-Valószínű bent kell maradnom éjszakára, tudsz főzni magadnak vacsorát, ugye?-Sóhajtott nagyot mire elszomorodtam, anya nagyon sokat dolgozik, a rendőrőrsön dolgozik, ő rendőr tiszt. Az apukámmal elváltak még mikor kicsi voltam, apa félre lépett de még ma is tartom vele a kapcsolatot néha. 
-Oh, megint?-Sóhajtottam halkan.-Rendben, főzök magamnak.
-Igen, sajnos. De át küldöm a szomszéd fiút, hogy időnként nézzen rád. Szeretlek, kincsem!
-Én is, anya!
Én bontottam a vonalat majd felpattantam a kanapéról és átcsoszogtam a mamuszomban a konyhába, hogy feltérképezzem a hűtőt. Csináltam pár szendvicset magamnak mert úgy sem vagyok nagy evő így ez is elég lesz, éppen, hogy lehuppantam a kanapéra mikor az ajtón kopogtak. Letettem a tányért a kávézó asztalra és az ajtóhoz mentem, mikor kinyitottam borzongás futott végig rajtam ahogy láttam a göndör fürtöket egy sapka alá betuszkolva sikertelenül. Törzsét egy fekete kötött pulcsi takarta, hosszú lábait pedig egy fekete nadrág, lábfején egy torna cipő volt mi eléggé agyon használtnak tűnt.
-Komolyan te vagy a szomszéd csaj?-Nézett rám majd az ajtó félfának dőlt.
-Komolyan te vagy a szomszéd srác?-Mosolyogtam rá szarkasztikusan majd beakartam vágni az ajtót de lábával megakadályozta.
-Anyukád megkért, hogy nézzek rád.-Közölte velem mély, rekedtes hangján amitől a gyomrom összeszorult.
-Láttál, jól vagyok, most már elhúzhatsz.-Forgattam meg szemeimet, felvontam szemöldökömet ahogy bejött a lakásba majd becsukta az ajtót maga után.
-Nézd, ne haragudj, hogy ha bunkó voltam veled. Én ilyen vagyok, szokd meg.-Vont vállat és körbe nézett a lakásban.
-Nem kell megszoknom mert biztos lehetsz abban, hogy mi nem leszünk barátok.-Fontam keresztbe kezeim a mellkasom előtt és őt néztem összeszorított fogakkal.
-Nem is, te teljesen más vagy mint amilyen lányok nekem kellenek.-Mért végig szemeivel majd tekintete megpihent az arcomon, egyenesen tenger kék szemembe nézett zöld smaragdjaival.
-Szuper, akkor húzz el a házamból.-Nyitottam ki az ajtót, hogy kimehessen de ő ott állt továbbra is.
-Nem, nem megyek el.-Mosolyodott el így az arcán két gödröcske jelent meg.
-Mi az, hogy nem?-Hangom elhalkult és a fal felé hátráltam mikor felém jött.
-Anyukád megkért, hogy maradjak éjszakára és vigyázzak rád.-Tekintete szinte felperzselt ahogy végig nézett rajtam.
-Ha felhívom akkor is ezt mondaná?-Motyogtam és kikerülve őt a telefonom felé mentem.
-Csak viccelek, megyek már. Kopogj, ha bármi bajod van.
Mondta és mire megfordultam már az ajtó csapódott de az illat ott maradt az előtérben és terjengett szerte szét, jó illata volt és emiatt a hasamban pillangók repkedtek. De ez egy bunkó srác aki valószínűleg csak azért van a lányokkal, hogy kiélhesse a vágyait a hálószobában. Nem hiszem, hogy valaha tudnék vele jóban lenni, mert én csak egy átlagos 18 éves vagyok akinek még sosem volt barátja és még egy árva barátnője sincsen. Mindig is én voltam a kirekesztett a suliban, örültem mikor végre vége lett a szenvedésemnek, a lányok mindig is utáltak és csúfoltak, ahogyan a fiúk is. Talán Harry se fog soha bírni engem, de miért érdekel ez engem? Hisz az előbb világosan megmondta, hogy nem lennénk jóban mert én nem olyan lány vagyok aki kellene neki bármikor is.

* Harry *

Francba, nem gondoltam volna, hogy ő Stephanie lánya. Én inkább egy vad, nagy szájú és lázadó csajt képzeltem el egy rendőr lányának. Ez a lány, ő teljesen más és sosem láttam még őt pedig 3 éve itt lakom a szomszédban. Visszahúzódó és szerintem még pasija se volt soha, elpirult mikor rá néztem és láttam rajta, hogy szorongott. Tisztában vagyok azzal, hogy jól nézek ki és biztosan ő is ezt gondolja mert elég sok lány így van ezzel de sosem kezdenék ki vele, valószínű, hogy több csalódást okoznék neki mint örömöt, vagy is azt a kellő örömöt megkapná tőlem de a boldogságot nem. Azt hiszem még sosem tettem senkit boldoggá, hamar fel kellett nőnöm mert az édesanyám elhunyt mikor még kicsi voltam az apám meg lepasszolt a mamámhoz, de mikor 12 éves lettem ő is eltávozott így árvaházba kerültem 18 éves koromig és eléggé megedzett srác lettem. Pia, drogok, rablás és sok sok rendőrségi ügy, az az egy szerencsém van, hogy Anna anyukája anyukám legjobb barátja volt így mindig megúsztam valahogy a börtönt. Steph mindig segített nekem és kirugdosott a szarból, néha szó szerint is, ő egy kemény nő és hálás vagyok neki amiért néha kaptam tőle egy-két fejmosást. A lánya, Anna túl kedves és aranyos, ami számomra eléggé távol áll és nem is akarnám, hogy megismerje az elcseszett életemet. Túl törékeny hozzám és azt se tudom milyen szeretni valakit, de minek gondolkozok én ilyeneken? Ez nem az én gondom, sosem fogom őt szeretni és remélem ezt ő is pont így gondolja ahogyan én és akkor elkerüljük a felesleges vitákat és a csalódást is. Az ajtó felé kaptam a fejem mikor vadul kopogtak, a fa ajtó hangos volt és kezdtem ideges lenni a hangtól így szinte kitéptem és a kis ököl ami az ajtót ütötte a mellkasomra vágott de nekem meg se kottyant. Anna nézett fel rám és azonnal hátrébb állt mikor rájött, hogy a keze a mellkasomon landolt.
-Bocs, csak a konyhában megnyitottam a csapot és lerobbant vagy én nem tudom de folyik a víz és.. segíts!-Hadarta el, még csak akkor vettem észre, hogy csurom víz a haja és a ruhája is.-Kérlek, Harry.-Hangja elhalkult és én megfeszültem a nevem hallatán. 
-Mindjárt megyek, hozok szerszámot.-Mentem a garázs felé ő pedig visszarohant a házukba, utána mentem a ládával és leraktam a konyhában, Anna a vizet próbálta elzárni de csak még vizesebb lett amin jót kuncogtam, kezem a derekára tettem így ő megugrott és rám nézett.
-Menj arrébb drága, ezzel sokat nem érsz.-Gyengéden arrébb toltam őt és kinyitottam a konyhaszekrényt majd elzártam a főcsapot így megszűnt a víz folyás.
-Megtudod csinálni?-Jött oda mellém, közel volt, keze az enyémet súrolta.
-Igen, öltözz át mert megfázol.-Motyogtam majd megforgattam szemeim.-Itt csak láb alatt vagy.
Nem mondott semmit csak nézett rám kis ideig majd bólintott egyet és elindult fel gondolom a szobájába, én nem akartam megbántani de megfogom, ha nem veszi észre, hogy nem vagyok hozzá való.

* Anna *

Mikor lementem megszárítkozva és tiszta ruhában már a konyha patyolat tiszta volt és a csap is működött ahogy kipróbáltam, elmosolyodtam halványan majd át mentem a nappaliba, Harry a tévét kapcsolgatta és pop cornt evett, mindössze 20 percre tűntem el.
-Köszönöm.-Mosolyogva lépkedtem felé hálásan de ő rám se nézett, válasz se jött.-Nem kell itt lenned, ha nem akarsz.-Mondtam halkabban de még mindig nem jött válasz.-Na jó, mi a bajod velem?
Nyomtam ki a tévét, de ő csak visszakapcsolta rám se hederítve. A hő felszökött az arcomba, fogalmam sincs mit tettem amiért ennyire ellenséges velem még ő is pedig még csak nem is ismer. Lenyeltem a torkomban lévő gombócot és elindultam fel az emeletre, hátra néztem de ő még mindig a kanapén ült és a tévét kapcsolgatta. A szobámba mentem és becsuktam az ajtót, könnyeimnek utat eresztettem és lecsúsztam az ajtó tövébe, még csak nem is ad esélyt, hogy megismerjen és elítél engem csak azért mert más vagyok mint a többi lány. Megdermedtem mikor a kopogást a hátamon éreztem ahogy az ajtó vezette a rezgéseket, azonnal letöröltem könnyeim és az arcomat legyeztem miközben mély levegőt vettem.
-Hagyj békén, öltözök.-Mondtam remegő hangon amiért szitkozódtam magamban, halkan szipogtam egyet.
-Engedj be.-Hallottam a hangját amitől még jobban bőghetnékem lett.
-Nem, ez az én szobám. Hagyj.-Motyogtam.
-Anna, menj az ajtótól és engedj be, vagy berúgom.-Mondta fenyegetően mire megadtam magam és lassan fel álltam, résnyire kinyitottam az ajtót.
-Mit akarsz?-Kérdeztem halkan és őt néztem, magas volt így fel kellett nézzek rá.
-Szívesen, a csapot.-Ahogy láttam rajta nehezére esett kimondani a szavakat.
-Mi a bajod velem? Nem is ismersz engem, Harry.-Hajtottam le a fejemet mert éreztem a forró könnyeket a szememben.
-Te sem ismersz engem és nem is akarom, hogy megismerj.-Sóhajtott és kezével jobban kinyitotta az ajtót és belépett a szobámba.-Az egyikünknek sem lenne jó.
-Miért? Anya nem küldene ide olyan fiút aki veszélyt jelent rám.-Néztem rá ahogy leül az ágyam szélére.
-Anyukád tudja, hogy téged sosem bántanálak.-Nézett fel rám majd a falamon lévő posztereket nézte.
-Mást bántanál? Vagy bántottál?-Hangom elhalkult és szemeim tágra nyíltak ahogy a szemembe nézett.


/ nos ez volt az első rész, ha úgy gondoljátok legyen folytatás írjátok meg komiban :) /